A Budapest Comic Con nem csak egy rendezvény. Sokkal inkább egy külön világ, ahol a valóság és a képzelet határai elmosódnak, és ahol mindenki egy kicsit azzá válhat, akivé szeretne.
Amikor belépsz, az első, ami feltűnik, az a hangulat. A tömeg, a színek, a jelmezek, minden egyszerre történik. De ami igazán különlegessé teszi az egészet, az az emberek. A cosplayerek, akik nem csak felöltöznek egy karakternek, hanem életre is keltik azt.
Videósként számomra ez az, ami igazán érdekes. Nem a színpad, nem a standok, hanem azok a pillanatok, amikor egy karakter „megszületik” a kamera előtt. Egy mozdulat, egy tekintet, egy rövid jelenet, ezekből áll össze az a világ, amit később a videókban viszont lehet látni.
A Comic Conon nem számít, hány éves vagy, honnan jöttél, vagy hogy mennyire profi a jelmezed. A lényeg az élmény. Láttam a legfiatalabbaktól egészen az idősebb generációig cosplayereket, de egy dolog közös volt mindenkiben: az öröm és a lelkesedés.
És volt egy érdekes élmény, ami különösen megmaradt bennem.
Miközben a kamera mögött dolgoztam, többször is megállítottak egy közös fotóra. Nem egyszeri alkalom volt, mintha én is a cosplay világ részévé váltam volna.
Egy pillanatra szerepek keveredtek: nem csak én figyeltem és rögzítettem a pillanatokat, hanem én is belekerültem azokba. Ugyanabba a közegbe, ugyanabba a hangulatba, ahol már nem számít, hogy ki videós, ki cosplayer, mindenki ugyanannak az élménynek a része.
Ez jól megmutatja, milyen ez a közeg. Itt nem csak megfigyelő vagy. Ha benne vagy, akkor része vagy. A hangulatnak, a közösségnek, az élménynek.
A videóim célja pontosan ez: megfogni ezeket a pillanatokat. Nem dokumentálni az eseményt, hanem visszaadni azt a hangulatot, amit ott érezni lehet. A mozgást, a fényt, az energiát.
Ez a Comic Con számomra.
És ha ott voltál, valószínűleg te is tudod, miről beszélek.
